Egyiptom: 3900 éves, lebilincselő felfedezést tettek a régészek

Nem túlzás, a hihetetlen felfedezésnek köszönhetően szinte úgy érezhetjük, mintha magunk is az ókori Egyiptomban járnánk.

Az történészek közel 4000 éves múltra visszatekintő, párját ritkító felfedezést tettek a közelmúltban, írja a LADbible.

A leletet egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetjük, amelyet a Berlini Szabadegyetem egyiptológia professzora, Jochem Kahl vezetett. Az egyetem szerint „hihetetlen” felfedezésről van szó, becslések szerint ugyanis Kr. e. 1880-ból származik a lelet.

De mit is találtak a kutatók az ókori Egyiptomban?

Kahl professzor vezetésével a kutatócsoportnak sikerült megtalálnia Dzsefaihapi regionális kormányzó lányának, Idynek a sírkamráját, aki papnőként vált ismertté az ókori Egyiptomban.

A felfedezés az ókori Asyut város temetkezési helyén történt, Dzsefaihapi hatalmas sírjának egy korábban elérhetetlen pontján. A koporsón lévő feliratok szerint Idy Hathor istennő papnője volt, és a „Ház asszonya” megtisztelő címet viselte. A kutatók számára ez azt jelzi, hogy prominens családból kellett származnia.

Hogyan találták meg a sírkamrát?

Az egyetem tanulmányt is közzétett a felfedezésről, amelyből kiderül, hogy a sírt tizennégy méter mélyen, egy oldalkamrában találták meg, amely korábban kőfallal volt lezárva.

“Míg a kamrát az ókorban tolvajok dúlták fel, Idy sírjának nagy része szerencsére érintetlen maradt” – mondja az egyetem.

Mi volt a rejtett sírban?

A sírkamrában két gyönyörű megmunkált, fából készült koporsót találtak, amelyek egymásba illeszkednek. A koporsók külső oldalán a szakértők számára is szokatlanul bonyolult képek és szövegek találhatók, amelyek az elhunyt utazását írják le a túlvilágon.

“Különösen a szövegek gazdagsága – köztük a koporsószövegekként ismert vallási szövegek és feliratok – új betekintést tesznek lehetővé a nők helyzetébe és az edukációba az ókori Egyiptomban” – hangsúlyozta az egyetem a tanulmányban.

A sírban találtak voltak még különböző uralkodó jelvények és más használati tárgyak, egy külön ládában pedig Idy létfontosságú szerveit – például máját, lépét, tüdejét és beleit – tárolták a mumifikáció során.

Ki volt Idy ókori egyiptomi papnő?

Dzsefaihapi lányáról nem sokat tudni, de egyértelműen nagy gazdagságban élt, és feltételezhetően 40 éves kora körül lehetett, amikor meghalt.

Az egyetem szerint Idy ruháinak maradványai és a csontjai, amelyeket részben sajnos elpusztítottak a fosztogatók, segítenek megismerni életét és egészségét.

Hozzátették: “Idy apját, Dzsefaihapit az ókorban imádták, és sírja több mint 2000 éven át fontos szerepet töltött be az ókori Egyiptom kulturális emlékezetében. Sziklába vájt sírja, amely a Kr. e. 1880 körüli időkből származik, tizenegy méter magas, huszonnyolc méter mély és hetven méter széles, valamint gyönyörű festmények és domborműves feliratok díszítik.”

Ez is érdekelhet: